GYIK

A BEV (Battery Electric Vehicle) egy olyan tisztán elektromos jármű, amelyet kizárólag akkumulátor hajt, és nem bocsát ki kipufogógázokat. A hibrid járművek nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Az elektromos autók és plug‑in hibridek megbízható és kényelmes használatához elsősorban megfelelő töltési megoldásra van szükség. A lehetőségek a mobil töltőkábelektől (például a POWER2Go) a fixen telepített fali töltőkön (wallboxokon) át egészen a nagyteljesítményű gyorstöltő állomásokig terjednek. A töltés napelemes rendszerrel és energiatárolási megoldásokkal kombinálva még fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá tehető.

Az elektromos autó környezetbarát, mivel – a töltéshez felhasznált villamos energia forrásától függően – akár 100%-ban emissziómentesen is közlekedhet. Emellett csendes és kellemes vezetési élményt nyújt, segít csökkenteni a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Gazdaságos megoldás, hiszen az olcsóbb töltésből adódó megtakarítások mellett még az esetleges állami támogatások, kedvezőbb adózási feltételek is hozzájárulhatnak a kedvező fenntartási költségekhez.

Az elektromos jármű töltési teljesítményét az úgynevezett fedélzeti töltő (On‑Board Charger, OBC) határozza meg, és ez típusonként eltérő lehet. Váltóáramú (AC) töltés esetén a maximális töltési teljesítmény általában 22 kW, míg egyenáramú (DC) gyorstöltésnél akár 300 kW is elérhető (és ez az érték folyamatosan növekszik). Minél nagyobb a töltési teljesítmény, annál gyorsabb a töltés.

A töltési idő azt mutatja meg, mennyi idő szükséges az akkumulátor feltöltéséhez. Ez függ a töltési teljesítménytől és az akkumulátor kapacitásától (példa: töltési idő (óra) = akkumulátor kapacitás (35,8 kWh) / töltési teljesítmény (7,2 kW)).

A hatótáv azt jelzi, hogy a jármű mekkora távolságot képes megtenni egy teljesen feltöltött akkumulátorral. Ezt az energiafogyasztás határozza meg (példa: hatótáv (km) = akkumulátor kapacitás (35,8 kWh) / energiafogyasztás (12,7 kWh / 100 km) × 100).

A tényleges töltési idő és hatótáv a vezetési stílus, a külső hőmérséklet és egyéb körülmények függvényében eltérhet.

11 kW‑os váltóáramú (AC) töltés esetén egy elektromos autó feltöltése általában 4–8 órát vesz igénybe. Egyenáramú (DC) gyorstöltésnél ezzel szemben a jármű akár 15–60 perc alatt is teljesen feltölthető. A töltési idő elsősorban a töltési teljesítménytől és az akkumulátor kapacitásától függ.

Az elektromos autók általában hosszabb élettartamúak, mint a belső égésű motorral szerelt járművek, mivel kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkeznek, ezért kevesebb karbantartást igényelnek. Fontos alkatrészük az akkumulátor, amelynek élettartama jellemzően 8–15 év. Az akkumulátor élettartamát azonban a használati szokások is befolyásolják, mivel a gyakori teljes lemerítés és újratöltés csökkentheti annak élettartamát.

Nem, az elektromos autók baleset esetén nem veszélyesebbek, mint a belső égésű motorok. Ugyanazon az ütközési teszteken esik át, és biztonsági mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek baleset esetén megszakítják az áramáramlást. Az akkumulátortüzek nagyon ritkák, de nehezebben oltják el, mint a hagyományos járműtüzek. Összességében az e-autók magas biztonsági standardot képviselnek.

Nem, az elektromos autók nem veszélyesebbek baleset esetén, mint a belső égésű motorral szerelt járművek. Ugyanolyan törésteszteken esnek át, és rendelkeznek olyan biztonsági rendszerekkel, amelyek baleset esetén megszakítják az áramellátást. Az akkumulátortüzek nagyon ritkák, ugyanakkor az igaz, hogy oltásuk nehezebb, mint a hagyományos járműtüzeké. Összességében elmondható, hogy az elektromos autók magas biztonsági színvonalat képviselnek.

A MOON ideális elsődleges tájékozódási pont Ön számára az e‑mobilitással kapcsolatos témákban. Online tanácsadásunk keretében például szívesen nyújtunk tájékoztatást, vagy kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül is elküldheti kérdését. Ezt követően a lehető leghamarabb felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Az elektromos autót lehet tölteni nagyfeszültségű aljzatból (mobil töltőkábellel), fali dobozból vagy töltőállomásról váltakozó árammal (AC), vagy gyorstöltőállomáson egyenárammal (DC). A nyilvános töltőállomások (AC vagy DC) például a töltőállomás térképünkön találhatók, vagy megjeleníthetők az e-Charge alkalmazáson.

Egy elektromos autó tölthető nagyfeszültségű csatlakozóról (mobil töltőkábellel), fali töltőről vagy más váltóáramú (AC) töltőállomásról, illetve egyenáramú (DC) gyorstöltő állomáson. A nyilvános töltőállomások (AC vagy DC) jól kereshetők például a szolgáltatók töltőállomás‑térképein illetve az e‑Charge alkalmazásban is megjelennek.

A wallbox egy viszonylag kis méretű, falra szerelhető töltőállomás, amely modelltől függően akár 22 kW teljesítménnyel (AC) képes tölteni. A wallboxokat jellemzően magánterületen vagy fél‑nyilvános környezetben használják. Fél‑nyilvánosnak számítanak például azok a töltőpontok, amelyek egy vállalat tulajdonában vannak, de külső felhasználók számára is elérhetővé teszik a töltést.

Igen, amennyiben a készülék rendelkezik töltésmenedzsmenttel vagy megfelelő interfésszel az inverterhez. Így a megtermelt napenergia közvetlenül felhasználható az elektromos jármű töltésére, ami hatékony és fenntartható energiaellátást tesz lehetővé. Az akkumulátoros energiatárolóval való kombináció ideális megoldás, mivel a felesleges napenergia eltárolható, és később az autó töltésére használható fel.

Európában az alábbi kettő a legelterjedtebb elektromosautó‑töltő csatlakozótípus:

1. Type 2 (Mennekes): Ez egy váltakozó áramú (AC) töltéshez használt csatlakozótípus, ami a hivatalos európai szabvány. Otthoni fali töltőkön (wallbox) és nyilvános AC töltőállomásokon használják normál töltéshez.
2. CCS (Combined Charging System): A Type 2 csatlakozó kibővített változata, amely kiegészítő érintkezőkkel rendelkezik a gyorstöltéshez (DC töltés). A CCS vált az európai gyorstöltők elsődleges szabványává, fokozatosan kiszorítva a CHAdeMO csatlakozót, amely főként az ázsiai térségben volt elterjedt.

A nyilvános töltőállomások megtalálhatók a megfelelő alkalmazásokban és navigációs rendszerekben. Sok elektromos autó beépített útvonaltervezővel is rendelkezik, amely a nyilvános töltési lehetőségeket is figyelembe veszi az útvonaltervezés során.

A töltési folyamatot többféleképpen lehet elindítani egy töltőállomáson. Ez általában működik töltőkártyával (RFID‑kártya), az üzemeltető alkalmazásán keresztül, vagy a töltőoszlopon elhelyezett QR‑kóddal. Akkor a legegyszerűbb a dolgunk, ha a a töltőállomás támogatja a Plug & Charge funkciót, akkor csak csatlakoztatni kell a járművet. A kommunikáció ezután közvetlenül a jármű és a töltőállomás között zajlik.

Igen, sok vállalat telepít falitöltőket vagy gyorstöltő állomásokat a parkolójába, hogy a munkavállalók ott tölthessék céges vagy magántulajdonban lévő elektromos autóikat. A MOON különféle megoldásokat kínál a céges járművek költséghatékony töltésére – akár otthon, akár a vállalati parkolóban, akár nyilvánosan elérhető töltőállomásokon. Rendszereink lehetővé teszik a töltési folyamatok hatékony vezérlését és a költségelszámolás optimalizálását. Emellett rugalmas telepítési lehetőségeket biztosítunk, így minden helyszínre megtalálható a megfelelő megoldás.

A hitelesítésügyi előírásoknak megfelelő töltés azt jelenti, hogy a nyilvános töltőállomások pontosan mérik a ténylegesen felhasznált villamosenergia‑mennyiséget, és ennek megfelelően számláznak. 2019 óta az EU‑ban minden nyilvános töltőállomásnak meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek. Ez biztosítja, hogy kizárólag a valóban felvett energiát számolják el, és ne legyen lehetőség manipulációra.

Alapvetően a váltakozó áramú (AC) töltés és az egyenáramú (DC) töltés között szokás különbséget tenni. Az AC‑töltés akár 22 kW teljesítményig lehetséges, míg a DC‑töltés 50 kW-tól indul. A DC‑töltés gyorsabb, így például utazás közben vagy logisztikai műveletek során ideális. Az AC‑töltés hosszabb időt vesz igénybe (így ideális például éjszaka vagy a vállalati telephelyen munkaidő alatt), viszont kíméletesebb az akkumulátor számára.

A töltési teljesítmény (amelynek kW a mértékegysége) meghatározza, hogy milyen gyorsan tölthető egy jármű. Minél nagyobb a töltési teljesítmény, annál rövidebb a töltési idő. Ez fontos lépés az elektromobilitás széles körű elterjedése felé vezető úton.

Az elektromos járművek töltési teljesítménye egyre magasabb értékeket ér el. Jelenleg már vannak a piacon olyan járművek, amelyek több mint 300 kW töltési kapacitással rendelkeznek. Ennek megfelelően érdemes nagy teljesítményű töltőállomást használni.

Az AC töltőrendszerek váltakozó áramot (AC) biztosítanak, amelyet a járműben található integrált töltő, az úgynevezett fedélzeti töltő alakít át a szükséges egyenárammá (DC), hogy az akkumulátort tölteni lehessen. Ennek következtében a töltés lassabb, mint a DC töltőállomásokon, ugyanakkor kíméletesebb az akkumulátor számára, és ideális magán-, félnyilvános és nyilvános területeken való használatra.

A töltőállomások vagy váltakozó árammal (AC), vagy egyenárammal (DC) működnek. Az egyenáramú (DC) töltőállomások közvetlenül az elektromos jármű akkumulátorába juttatják az energiát, így nincs szükség a töltő által végzett átalakításra, ezért a töltés lényegesen gyorsabb.

Az AC töltőállomások általában a Type 2 szabványt támogatják, amely Európában széles körben elterjedt. Ezzel minden elterjedt elektromos jármű tölthető, függetlenül attól, hogy plug‑in hibrid vagy tisztán elektromos járműről van szó.

A kW-ban megadott töltési teljesítmény határozza meg, hogy – a jármű és a rendelkezésre álló villamosenergia korlátaitól eltekintve – milyen gyorsan tölthető az autó. Az AC töltőállomások legfeljebb 22 kW töltési teljesítményt érhetnek el, ami lefedi a legtöbb jármű igényeit az AC töltési tartományban. Minden ennél nagyobb töltési teljesítmény már a DC töltés kategóriájába tartozik.

A legtöbb elektromos jármű kompatibilis a DC töltőállomásokkal, mivel a DC töltőállomások támogatják a legelterjedtebb szabványokat, például a CCS2, a CHAdeMO vagy a CCS1 csatlakozókat. Az EU‑ban forgalomba kerülő új járműveknek emellett kötelezően meg kell felelniük a CCS2 szabványnak.

Általánosságban a válasz igen: az elektromos járművek általában alacsonyabb üzemeltetési költséggel rendelkeznek, mivel kilométerenként olcsóbb „üzemanyagot” használnak. Emellett a gépjárműadó és gyakran a károsanyag‑kibocsátási adók is kedvezményesebbek. A karbantartási költségek szintén alacsonyabbak, mivel az elektromos járművekben kevesebb mozgó alkatrész található. Továbbá különféle támogatások segíthetik időszakosan az elektromos járművek beszerzését és üzemeltetését.

Igen, a saját magunk által termelt napenergiával valóban csökkenthetőek a költségek. Ha van napelemes rendszere, az ezáltal megtermelt villamos energia felhasználható elektromos autó töltésére, így nem kell a hálózatból vételezni az áramot. Ez jelentősen csökkenti az áramköltségeket. Egy elektromos autóval kombinálva ez költséghatékony és környezetbarát megoldást jelenthet.

Az EMS (energiagazdálkodási rendszer) a napelem rendszerek, az energiatárolók és a villamos hálózat intelligens összekapcsolásával irányítja és optimalizálja az energiaáramlásokat. Hatékonyan osztja el az energiát, eltárolja a felesleget, és szabályozza az önfogyasztást.

Az EMS csökkenti az áramköltségeket, növeli a saját termelésű energia felhasználását és mérsékli a hálózati fogyasztást. Kevésbé tesz függővé a külső áramszolgáltatóktól, csökkenti a CO₂‑kibocsátást, és javítja a teljes rendszer hatékonyságát.

Az EMS vállalatoknak és kereskedelmi létesítményeknek ajánlott, amelyek töltőinfrastruktúrával, napelemes rendszerrel, energiatárolóval és/vagy hőszivattyúval is rendelkeznek. Optimalizálja az energiaáramlásokat, csökkenti a költségeket és növeli a fenntarthatóságot.

Az OptiMOON az EMS központi vezérlőegysége, amely felügyeli és optimalizálja az összes csatlakoztatott eszközt.

Az optiMOON-hoz több mint 50 gyártó összesen több mint 250 eszköze csatlakoztatható.

Igen, az optiMOON Gateway lehetővé teszi, hogy a régebbi kommunikációs protokollokat használó eszközök modern hálózati technológiákon keresztül csatlakozhassanak.